Terhesség 2011 júniustól 2012 február 23-ig.
egy kismama szemével a világ.........
Július 18.ára teveztük az esküvőt, hát igen ahhoz képest hogy áprilisban ismerkedtünk meg ez eléggé gyors de ő ezt akarta, nem akart várni. Én pedig hagytam hogy az ár magával sodorjon.
Ausztriában dolgoztam, volt jó fizetésem és egy lízinges autóm. Amikor vele mgismerkedtem, nem volt munkám, ausztriába a volt főnököm várt vissza mert nyitottt egy új helyet, és én még mindenképpen szerettem volna vissszamenni. Ha esetleg babát is vállalunk, akkor legyen valami kis jövedelmem. Ő persze ezt nem akarta, nem akarta hogy elmozduljak mellőlle, és ez nekem imponált. Azért én vissza akartam menni, csak közben terhes lettem.
Az első agresszív fellépése:
mentünk a teskóba, és találkoztunk egy régi ismerősömmel. megálltunk, szia mi újság, képzeld mondom férjhez megyek, tényleg? csodálkozott ilyen gyorsan? aztán még pár szót váltottunk és mentünk is tovább. akkor elkezdte jani, hogy megd...gott? ugye meg? mondom nem és már tovább is léptem, mire ő forszírozta, te ilyen meg olyan k..va voltál ez is meg az is megd..gott. Mondom ez bekapcsolt, és fogtam magam és kimentem az autóba. Felbosszantottam. Fizetett és a kocsiban folytatta tovább: ilyenmeg olyan k....va voltál. Na több sem kellett nekem, mondom én ezt nem hallgatom, leparkoltunk, és otthagytam a parkolóba. Esett az eső, ő pedig feszült volt és én pedig megsértettem a férfias büszkeségét azzal hogy otthagytam. Futott utánam mint akinek elborult az agya: most agyon leszel rúgva! és úgy combon rúgott, hogy lábra sem bírtam állni! sírtam, ő pedig alig bírt elnézést kérni, mintha hirtelen azt sem tudta volna mit csinált, azonnal megbánta. Mondom most itt vége, mit képzelsz? elmentem, rángatott hogy bocsássak meg és menjek fel vele a lakásba.Annyira erősködött hogy felmentem vele, és bezárta rám az ajtót,és könyörgött hogy bocsássak meg.
Nagy kár volt, mert ezután többször is megtörtént! Amikor akart valamit, akkor mézes mázas kedves volt, mikor meg jó kedvű és vidám voltam, akkor belémtiposott!!
Azután többször volt agreszív fellépése, ököllel ütötte a fejemet mikor neki úgy tartotta a kedve. Miért nem mentem rendőrségre? Hát ez az amit magam sem tudok megmagyarázni utólag, eljátszotta a keményet, hogy akkor az utcára kerülök, hová mentem volna és mit csináltam vona terhesen?? Egy hónap telt el, mikor megelégeltem, és leléptem Dániába. Hazaköltöztem anyukámhoz, de onnan tovább kellett állnom hamar, mert nagyon szegény körülmények között élnek, és nem maradhattam ott. Kmentem tehát Dániába ismerősökhöz. 4hét után hazajöttem, mert könyörgött, sírt, és már meg akart halni! Egyébként lelépni csak úgy tudtam, mikor nem volt otthon, mert természetesen miután megütött, leköpött,összepakolta zsákokba a cuccaim, nem engedett el. Először könyörgött, hogy vetessük el a babát, aztán mikor látta rajtam hogy erre semmi esély, még dühösebb lett és mondta hogy csak akkor mehetek el innen ha átestem az abortuszon. Miért nem kértem rendőri segítséget? Nem tudom!!! Mondtam neki jó elmegyek abortuszra csak hagyjon már aludni. Nagyon rossz terhességem volt, nagyon rosszul voltam, és ő csak belém rúgott!!! Nem állt mellettem, nem kedveskedett, csak lelki terrorba tartott, elmondott minden nap mindenféle kurvának,szerencsétlennek, stb.